Kapcsolat: striker@striker.hu

Legújabb tartalmak

Jelenlegi hely

Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/web/striker/domains/www.striker.hu/html/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

ÚJ VALLÁSI MEGOSZTÁS FELÉ? – A KETTŐS BESZÉDRŐL

2017. április 26-ikán a Magyar Országgyűlés elé terjesztették az úgynevezett kulturális alaptörvény, az 1997. évi CXL. törvény módosító javaslatát. Az előterjesztés két területen súlyos hatásköri, politológiai és emberjogi konfliktusokat fog okozni, amennyiben az országgyűlés így hagyja jóvá.

 

Hatásköri és politológiai probléma, hogy a törvénymódosítás egyidejűleg teremt lehetőséget a helyi, települési közművelődési színterek – művelődési ház, népfőiskolák, stb. – önkormányzati és állami működtetésére, és egyidejűleg hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat és a mindenkori kulturális minisztert e közművelődési színterek (művelődési házak, stb.) működésének rendeleti szabályozására a tervezet 21. § (1) és 32. § (3) pontjaiban. Magyarországon az állami fenntartású, állami irányítású helyi, települési művelődési házaknak, s főként a népfőiskoláknak (!) nincs hagyománya. Azokat demokratikus körülmények között mindig is helyi szinten, vagy közösségek által működtették. Egy mindenkori miniszter beavatkozása abba, hogy a több, mint 3100 magyar településen milyen helyi önkéntes közösségi művelődési tevékenységeket végezzenek az 1950-1970-es évek hazai kultúrpolitikai pártállami mintájának felelevenítése.

 

Igen, van olyan ország, nevezetesen Franciaország, ahol vannak állami fenntartású közösségi kulturális intézmények. Franciaországban azonban – és Nyugat-Európában általában – szigorúan szét lettek választva az állam és az egyházak szerepei és feladatai, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben brüsszeli sajtótájékoztatóján igen helyesen kifejtette, amikor szembeállította ezt a modern európai állapotot a fundamentalista felfogással, amelyben az állami és vallási követelmények és erkölcsi normák nincsenek elhatárolva egymástól. S kijelentette, hogy e kettő együtt nem tud konfliktusmentesen létezni.

 

Akkor vajon miért nyújt be Emberi Erőforrás Minisztériuma olyan törvénytervezetet, amelyben a közösségi közművelődési színtereket átveheti működtetésre valamelyik egyház? A hatályban lévő törvény világosan tiltja ezt, két olyan paragrafusával, amelyek a tervezet, igen helyesen, nem kíván módosítani:

2. § Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

3. § Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.

 Akkor hogyan képzelhető el ugyanezen törvény új tervezetében, annak 77.§ (2) pontjában szerepel immár működtetőként, fenntartóként egyház is?

 

Szándékos cinizmus kétféleképpen beszélni Brüsszelben és idehaza? Szándékos politikai szándék megosztani Magyarország lakosságát, főként helyi közösségeit vallási alapon? Hiszen közismert, hogy hazánk lakosságának mintegy 39 százaléka vallotta magát római katolikus felekezethez tartozónak, míg mintegy 15 százaléka valamely protestáns felekezet tagjának, míg 18 százalék vallási felekezethez nem tartozónak (2011. évi népszámlálás). Az előterjesztő történeti emlékezete nem emlékszik Magyarország tragikus három részre szakadására, melyből két rész egymással szemben magyar-magyar, de vallási alapú konfliktus-helyzetben állt – s amit a környező hatalmak alaposan ki is használtak?

 

Kérem, gondoljanak bele az Országgyűlés tagjai, hogy milyen beláthatatlan helyi konfliktusokhoz vezethet a helyi közösségek vallási alapon történő konfliktus-helyzetbe hozása, még akkor is, ha ez nem fogja elérni a síita-szunnita konfliktus mélységét. Hogyan fog érvényesülni az egyenlő bánásmód elve attól a pillanattól, amikor bármely vallási szimbólum felkerül egy művelődési ház falára? Köztudott a roma lakosság teljesen egyedi vallási-egyházi hagyomány-világa, ami ugyanakkor rendkívül erős néptánc és népzene hagyományokkal párosul. Miért kell újabb konfliktusokat gerjeszteni a Kárpátok alatt?

 

A törvénymódosítás benyújtója dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója Balogh Zoltán miniszter. E tervezet alapján úgy tűnik az utóbbi személyében nem sikerült elválasztani az állami és egyházi funkciókat – s e kettős beszéd súlyos következményekhez vezethet.

 

Javaslom ezek megelőzését azzal, hogy a két módosítást vegye ki a tervezetből az Országgyűlés.